REACH 2023 (poliuretán diizocianát rendelet) vállalkozó festők részére kötelező!
MIT IS JELENT A REACH RÖVIDÍTÉS?
A REACH a vegyi anyagok jelen esetben szerves és szervetlen bevonatok (festékek) regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló európai vegyianyag-rendelet.
MI A „REACH 2023” ÉS/VAGY „MONOMER DIIZOCIANÁTOK” külön engedélyhez kötött felhasználása? A monomer diizocianátokat nyersanyagként használják poliuretán termékek térhálósításához. Az International Protective Coatings és PI.CA COLOR beszállítóink ezzel a következő termékeket gyártják: UV álló fedőfestékek, esetleg speciális alapozók. Az International PC és PI.CA. Color érintett anyagai (a teljesség igénye nélkül) a következők: Interthane (990, 990SG, 870, 1070) termékek, (Intercure 3240G, 3240HG, 4500), Interline 904, PICAR és PICAR S.
Az Európai Bizottság (EB) a monomer diizocianátok felhasználását 0,1%-nál nagyobb mennyiségben tartalmazó termékek kezelését az eddiginél jóval szigorúbban fogja szabályozni.
2023. augusztus 24-től 0,1% feletti monomer diizocianát tartalmú termékeket a professzionális felhasználók csak akkor dolgozhatnak fel, ha az erre vonatkozó megfelelő képzést sikeresen elvégezték.
A biztonsági adatlapon meghatározott biztonsági intézkedések nem módosulnak (pl. védőkesztyű viselése a feldolgozás során). A képzés azonban nagyobb mértékben tudatosítja a felhasználókban ezek használatának szükségességét.
HOGYAN ISMERHETEM FEL, HA EGY TERMÉK 0,1%-NÁL TÖBB MONOMER DIIZOCIANÁTOT TARTALMAZ, ÉS EMIATT KÉPZÉS SZÜKSÉGES? Legkésőbb a 2022. február 24-i gyártási időponttól kezdve már minden érintett termék címkéjén szerepel egy szabványmondat*, amely szerint a képzés 2023. augusztus 24-től kötelező. Ez a szabványmondat legkésőbb 2022. február 24-től a vonatkozó iztonsági adatlapon (általában a 2. oldalon) is megtalálható. * 2023. augusztus 24-től az ipari vagy szakmai felhasználás előtt megfelelő képzést kell elvégezni.
MONOMER DIIZOCIANÁTOK BIZTONSÁGOS KEZELÉSE FONTOS TUDNIVALÓK A KÉPZÉSRŐL:
￭ A 2023. augusztus 24-től kötelező képzés nem magához a termékhez, hanem általánosságban véve a „diizocianátok biztonságos kezelése” témát érintően a felhasználáshoz kapcsolódik.
￭ A felhasználástól függően 3 képzési szint létezik. A „ragasztók és tömítőanyagok, amelyeket kis kiszerelési mennyiségben szobahőmérsékleten dolgoznak fel” a legegyszerűbb szintet jelentik.
￭ A képzést a gyártók semleges formában (nem márkához kötődően) szervezik. A képzés online elvégezhető, a kb. 1 órás ismeretanyag megtekintése és az ehhez kapcsolódó teszt sikeres kitöltése után a szakfelhasználó képzési kötelezettségének eleget tett, valamint erről 5 évig érvényes tanúsítványt kap.
￭ A rendelet kizárólag professzionális felhasználásra érvényes. Magánszemélyek képzés nélkül is folytathatják a termékeink feldolgozását a továbbiakban is. (Feltéve, hogy az adott termékek (barkácsolás) céljára megfelelő.)
Tisztelt Látogató!
Oldalunkon nem tudományos értekezést kívánunk írni a " korrózióvédelemről", hanem néhány alapvető fogalomra, érdekességre szeretnék a figyelmüket felhívni, lehetőleg köznyelven, érthetően.
Mint tapasztalták életük soron minden szerves, szervetlen, fémes anyag az idő múlásával bomlási folyamatokon megy keresztül, mely befolyásolja az anyag minőségét, használhatóságát.
Korrózióról leginkább a fémek esetén beszélünk. Ezek közül a legismertebbek az acél ötvözetek, melyeket a köznyelv "vasként" emleget, helytelenül, mivel a kohászati folyamatok során leginkább "szén", helyesen vaskarbid molekulák rendeződnek a vas krisztalitos szerkezetébe. A köznyelvben korrózióálló, saválló acélként emlegetett ötvözetek kevésbé, vagy egyáltalán nem tartalmaznak szenet, ehelyett króm, molibdén, nikkel ötvözők alakítják a "vas" szerkezetét, határozzák meg tulajdonságait.
A fémeken túl pl. a beton is szenved el "korróziót", melyet ebben az esetben leginkább eróziónak neveznek. A beton bomlását tönkremenetelét több tényező befolyásolja. Ilyenek a tömörség, a cement mennyisége, minősége, illetve az sem elhanyagolható, hogy milyen töltőanyag frakcó tölti ki a kötőanyag (cement) közötti teret, illetve milyen tisztaságú a folyami homok és kavics. A beton esetében a legtöbb problémát a rossz technológia (nem megfelelő cement mennyiség, vagy minőség), illetve az elégtelen tömörítés okozza. Ilyenkor a beton felületén, vagy belső szerkezetében repedések keletkeznek és a bejutó víz főként télen amikor a repedésekben meg is tud fagyni, a beton gyors tönkremeneteléhez vezet. A másik nagy technológiai probléma a beton kötése közbeni elégtelen utókezelés (a beton folyamatos locsolása). Ebben az esetben a túl gyors víztelenedés miatt un. száradási repedések alakulnak ki, mely az előzőekben leírtak szerint a víz könnyed bejutása révén rövid élettartamot eredményeznek. Szennyvízzel terhelt beton felületek esetén a bakteriális korrózió is jelentős károkat okoz, mivel ebben az esetben a felületek elsavasodása miatt a cement elgipszesedik, szerkezete meggyengül a beton szilárdságát növelő betonacélokhoz is bejut és az ott létre jövő fémkorrózió térfogat növelő hatása a beton elemek megrepedezését, gyors tönkremenetelét okozza.
A szerves anyagok közül a műanyagok korróziójáról is érdemes szót ejteni, mely két formájában bukkan fel leginkább a leggyakrabban használt, ismert műanyagok körében: a repedés és a szolvatációs korrózió. Két egyszerű példával próbálom ezt bemutatni, melyből először a repedés korrózióról egy gyakran előforduló példa az autós műanyagok esetén a hőhatás, illetve UV sugárzás által bekövetkezett szerkezeti változások. Ebben az esetben a műanyagok megridegednek és könnyen repednek kisebb mechanikai hatásra is, míg azok új korukban rugalmasak, repedés nélkül pl. hőhatására képlékenyen visszaalakítható tulajdonsággal rendelkeztek. A másik típus a szolvatációs korrózió, amit leginkább kémiai hatások váltanak ki, pl. kemping PE (polietilén) tányérok, poharak túl sok mosogatógépben történő elmosása, esetleg tömény vegyszerek /hideg zsíroldó/ savak, lúgok hatása idéz elő. Ilyenkor a műanyag felülete fellágyul, ragacsossá, morzsálódóvá, használhatatlanná válik. Sok esetben a két korrózió együttesen van jelen attól függetlenül, hogy külön folyamatok váltják ki őket.
Mai világunknak nagy problémája az óriási mennyiségű műanyag előállítása pl: a PET palackok (polietiléntereftalát). Ezeket a típusú műanyagokat azért fejlesztették, hogy élettartamuk rövidebb legyen, a természetben könnyebben lebomoljanak, de ez az idők elteltével bebizonyosodott, hogy nem sikerült tökéletesen, mert kb.200 év helyett ugyan kb.50 év alatt lebomlanak, de a környezetre így is rendkívül nagy terhet rónak. Ezen műanyagok korlátozottan újrahasznosíthatóak, a friss alapanyaghoz darálékuk kb.5-15%-ban tehető és a tereftálsav eleve beindítja a már fent ismertetett folyamatokat. Érdekes mellékhatása a tereftálsavnak, hogy a PET például sokkal nyomásállóbb a tiszta polietilénnél és ezért alkalmazzák a szénsavas üdítőgyártók a PET palackokat kiszerelőanyagként. Amennyiben elégetésre kerülnek mérgező toxinok, rákkeltő anyagok szabadulnak fel és mérgezik életünket!
Cégünk abban próbál segíteni, hogy bevonatos technológiákkal megóvja szerkezeti anyagainkat, megoldja azok védelmét, legyen az fém, beton, vagy festhető műanyag, így berendezéseink, szerkezeteink, vagy műtárgyaink hosszabb élettartamot kapnak. Ezzel pénzt takaríthatunk meg és környezetünket is védhetjük!
Megoldásainkról érdeklődjön műszaki tanácsadó kollégánknál: